Philadelphia, PA

New York után a Verrazano-Narrows hídon átkelve (potom $15 hídpénz árán..) dél felé, a Pennsylvania állambeli Philadelphiába autóztunk. Ez az USA ötödik legnépesebb városa, a teljes aggolmeráció pedig a hatodik helyen áll. Eredetileg ide is terveztünk egy éjszakát, de miután szembesültünk vele, hogy itt kb. semmi nincs, módosítottunk a terveken. Inkább történelmileg jelentős helyszín, a 18. században még Bostont is túlnőtte, a legfontosabb kikötő és London után a második legnagyobb brit város volt, itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot és később az Alkotmányt is, ami egyébként az azóta elfogadott 27 kiegészítéssel a legrégebbi ma is érvényben lévő alkotmány.

Először az Independence Hall-t szerettük volna megnézni, ami a fenti dokumentumok elfogadásának konkrét helyszíne volt, azonban csak órákkal későbbre tudtak volna jegyet adni, így inkább megkerestük a Liberty Bell-t, a közel egy tonnás harangot, ami az amerikai függetlenség egyik fontos szimbóluma. Itt egy hosszan kígyózó, az utcára is kilógó, mozdulni alig-alig akaró sorral találtuk szembe magunkat, úgyhogy innen is továbbálltunk, és elsétáltunk a Declaration House-hoz. Eme kis sarki épület második szintjén bérelt szobát Thomas Jefferson 1776 nyarán, amikor megírta a Függetlenségi Nyilatkozatot, ma pedig egy ezzel kapcsolatos kiállítás tekinthető itt meg, a rekonstruált berendezéssel együtt. A változatosság kedvéért ez is kimaradt, mert valamiért éppen zárva tartottak, így folytattuk sétánkat.

A nem messze lévő Philadelphia Mint-hez vezetett az utunk, az USA első nemzeti pénzverdéjéhez, ami egyébként még ma is működik. Ide végre bejutottunk, és a kapcsolódó kiállítás ill. rövidfilm után körbesétálhattunk az üzemben húzódó folyosón is, ahol a mai modern pénzverés folyamatával ismerkedhettünk meg ill. láthattuk élőben, persze csak vastag üvegtáblák mögül. A mai egyébként három elődje után már a negyedik üzem, 1969-ben adták át, 2009-ig pedig a világ legnagyobb pénzverdéje volt: 30 percenként 1 millió érmét képesek legyártani – összehasonlításul, az 1792-es megnyitáskor ehhez a mennyiséghez még három évre volt szükség. Bent sajnos nem volt szabad fotózni, úgyhogy innen nincsenek képeink.

Philadelphia belvárosa egyébként egészen élhetőnek és rendezettnek tűnt, legalábbis amit mi láttunk belőle, az emberi léptékű, szép tiszta, zöld, és karbantartott volt, pláne New York után.

Advertisements

Új hozzászólás írása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s