A harmadik napot a „World Trade Center site” nevű manhattani negyedben kezdtük, ahol a Világkereskedelmi Központ épületegyüttese áll(t). A 2001. szeptember 11-ei terrortámadást és pusztulást követően a térre Ground Zero-ként, vagyis a „Nulladik Szint”-ként hivatkoztak egy darabig, mára azonban jó részét szépen rendbehozták -az összeomlott ikertornyok helyén például emlékparkot hoztak létre a támadás következtében elhunyt csaknem 3000 ember tiszteletére. Itt megnézhettük az áldozatok neveivel teleírt gránitmedencéket, amelyeket a WTC 1 és 2 épületének (Északi- és Déli Torony), illetve azok mélybe nyúló alapjainak helyén alakítottak ki. A két, jó 415 méter magas torony korábban a manhattani látkép igen fontos eleme volt, és nemcsak bankok, ügynökségek, biztosítótársaságok irodáitól és dolgozóitól roskadozott, hanem szép kilátást remélő turistáktól is. Aztán mindez kártyavárként omlott össze a repülőgépek becsapódását követően, amiről viszont már nem nagyon beszélnek, hogy pontosan ugyanúgy roskadt magába anno a WTC komplexum 7-es számú épülete is, csak éppen oldalába fúródott repülők nélkül… Az aznapi eseményekkel kapcsolatban összeesküvés-elméletek tömkelege látott már napvilágot, lehet ezeken a mai napig morfondírozni. New York azonban már továbblépett, elkészült idénre már az ikertornyok utódja, a One World Trade Center is, amely 541 méter magasságával (=1776 láb, a Függetlenségi Nyilatkozat évszáma után) a csúcstartó Chicago-i Willis Towert lekörözve el is nyerte az USA legmagasabb épületének járó címet.
A 9/11 Memorial után átsétáltunk a hatalmas irodaépületekkel, bankokkal, luxus lakóházakkal teli pénzügyi negyedbe, a híres Wall Street-re, melyet gyakran az USA gazdasági és pénzügyi erejének szinonimájaként használnak. (A név egyébként nem véletlen, a 17. században valóban állt ezen a részen egy, az akkor még New Amsterdam néven futó város északi határát kijelölő fal, amelyet a hollandok húztak fel az angol fenyegetettség miatt.) Ezen a helyen fektették le a New York-i tőzsde alapjait – és mellesleg sokan az itteni 1929-es eladási lázhoz kötik a nagy gazdasági világválság kezdetét -, itt állt a város legelső bankjának székhelye, és mellesleg itt, a mai Federal Hall lépcsőin tette le hivatalos esküjét az USA első elnöke, George Washington is. Készítettünk pár fényképet, aztán elnéztünk még a szomszédos kis parkban álló Wall Street Bull-hoz is („Charging Bull”), a New York-i tőzsde erejének jelképéhez. A több, mint 3 tonnás bikaszobrot 1989-ben helyezte készítője engedély nélkül a tőzsde épülete elé, és bár a rendőrség hamar elszállíttatta onnan, az embereknek közben annyira megtetszett, hogy visszakövetelték. A mai napig nagy népszerűségnek örvend, kígyózó sorban állnak mellette a turisták, hogy végre lefényképezhessék – meg hogy jól megdörzsölhessék a mostanra már igencsak csillogó-villogó heréit (+esetleg az orrát, szarvát), mert az állítólag szerencsét hoz. Én is políroztam rajta egy kicsit, remélem, tényleg igazak a mendemondák 🙂
A bikától már csak néhány perc volt elérni a Manhattan déli csücskében elterülő Battery park-ot, ahonnan a Liberty Island-re tartó hajónk is indult. A kis szigeten áll a híres Szabadság-szobor (pontosabb nevén: „Szabadság megvilágosítja a világot”), a lábával láncokon taposó, kezében fáklyát és a Függetlenségi Nyilatkozat tábláját tartó, hétágú koronát viselő, 46 (talapzattal együtt 93) méteres, egy időben világítótoronyként is funkcionáló nőalak. A szobrot Franciaország ajándékozta az USÁ-nak a függetlenség kikiáltásának 100. évfordulójára, bár anyagi okok miatt “kissé” megkésve 🙂 Talapzatában múzeumot rendeztek be, Eiffel által tervezett belsejében, pontosabban a koronában pedig kilátót, de sajnos ezek elég limitáltan látogathatók csak, mi sem tudtunk már jegyeket szerezni. (Érdekesség: a fáklyához is fel lehetne jutni a szobor karjában levő létrán, de már régóta csak a kivilágításával foglalkozó karbantartók tehetik meg ezt.) Pár közeli képet viszont tudtunk így is készíteni Őzöldségéről – egyébként az eredeti színe fémessárga lenne a rézbevonat miatt, csak ebből az idők során már patina képződött. Én meg régebben emiatt azt hittem, az egész csak egy sima kőszobor.. 🙂
A napot, és egyben az egész New York-i látogatást az USÁ-n belüli legrégibb és legnagyobb kínai negyeddel, illetve a mellette levő olasz negyeddel zártuk, ahol például a Corleone maffiacsalád is „élt” 🙂 Egyikben sem időztünk sokat, mert szuvenírboltokon, éttermeken és jellegzetes tűzlépcsős házakon kívül nem sok érdekességet láttunk, de készítettünk azért pár képet.
Zárásként pedig jöjjenek a New Yorkban készített felvételeink 🙂
A mi blogunk 