Grand Canyon, AZ

Körutunk utolsó előtti napján a világ hét természeti csodájának egyikét, illetve az USA egyik legfelkapottabb nevezetességét, a “Nagy Szurdokot” néztük meg. Nem ez a világ legnagyobbika, de 446 km-es hosszával, itt-ott akár 29 km-es szélességével és helyenként 1,8 km-es mélységével így is elég impozáns látványt nyújt:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A völgyszurdok, vagyis inkább szurdokrendszer meredek falán szabad szemmel is szépen kivehető a különböző földtörténeti korok kőzeteinek rétegződése – a geológusok fellegvára ez, a mai napig sokan foglalkoznak közülük azzal, hogy “kiolvassák” a sorokban rejlő történelmet. Óriásiak az ellentmondások, de az biztos, hogy a területen korábban hegy volt, majd más-más üledéket hátrahagyó tengerek, ettől a sávozottság, melyet aztán a gyors folyású, nagy esésű Colorado folyó tett az évmilliók alatt láthatóvá. Minderről egy kisfilmet is megnézhettünk a nemzeti park központjában, egy különös, gömb alakú vászonra vetítve 🙂

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Akit bővebben is érdekel, mi-hogy zajlott sok-sok millió év alatt: magyar nyelvű NatGeo műsor. Nekem ami érdekes volt, hogy bár a folyó folyamatosan erodálja továbbra is a kőzetet, ma már nem az eredeti nyomvonalon teszi, és a különböző geológiai események hatására az idők során folyásának iránya is megfordult.

A kanyont a turisták többsége a déli perem felől tekinti meg, így tettünk mi is – az északi jóval kevésbé kiépített, és az év nagy részében nem is látogatható. Először a Desert View megállót ejtettük útba, ahol egy őrtoronyba felmászva vethettünk pillantást a tátongó mélységbe. Belegondolni is félelmetes, hogy amit innen lát az ember, az még gyakorlatilag semmi…aki jobban a szurdok fenekére szeretne nézni, annak be kell vállalnia a helikopteres vagy szamárhátas túrát (utóbbi nagy élmény lehet, de 13 hónapos a várólista :)), vagy neki kell veselkednie egy hosszadalmas, több napig tartó gyalogtúrának, amibe elegendő víz és megfontoltság nélkül már jópáran bele is haltak. Esetleg el lehet még menni a nemzeti parkon kívül található Skywalk-hoz, amit a Hualapai indián törzs üzemeltet – de ott meg a szemrebbentően borsos belépődíj megfizetése után “biztonsági okokból” nem engedik a fényképezést, szóval.. 🙂

Az őrtorony után a Navajo, Moran és Grandview kilátópontokat, illetve a Tusayan romokat néztük meg. Utóbbi területen egy kis pueblo indián közösség élt több, mint ezer évvel ezelőtt (pueblo=falu). A kanyont egyébként az indiánok szent helyükként tisztelik a mai napig, már évezredekkel ezelőtt is telepedtek le ősi törzsek a közelben, melynek emlékét például a szurdok falába vájt élelemtároló kamraegyüttes őrzi.

Végül tettünk egy hosszabb sétát Grand Canyon Village ill. a visitor center közelében, egy, a perem mellett vezető túraútvonalon (Rim Trail).

A napot természetesen egy kis pennytekeréssel zártuk, hozzátenném, hogy nem volt egyszerű megtalálni a gépet, de kitartóan kerestük és érdeklődtünk, mert tudtam, TUDTAM, hogy legalább egynek kell lennie valahol a parkban. Köszönöm neked, PennyCollector. “Less like a hobby.. More like an addiction.” 🙂

Reklámok

2 thoughts on “Grand Canyon, AZ

  1. Eszti

    Kitty a canyonban 😀 tökjó h ők is mentek veletek 🙂 nagyon szép lehetett ez a körút, sokat irigykedtem miközben néztem a képeket 🙂

  2. Nóri

    🙂 Tényleg szép volt 🙂 Kitty egyébként egy igazi világcsavargó, mindenhova jön velünk, csak sokszor elfelejtem kivenni a tárcámból 😀

Új hozzászólás írása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s