Hollywood-i színházak II. – Dolby Theatre

A Hollywood Boulevard másik nagy színházáról, a Dolby Theatre-ről talán nem sokan hallottak még – de csak azért, mert egészen tavalyig még a Kodak Theatre néven jegyezték. Kodak Színház. Így már mindjárt másképp hangzik, ugye? 🙂 Ez az a 3332 férőhelyes “palota”, ami elé 2002 óta minden év februárjában egy hatalmas vörös szőnyeget terítenek, hogy az Academy Awards díjkiosztó rendezvényre (közismertebb nevén: Oscar-gála) érkezvén azon lépkedve tehesse meg teátrális bevonulását a filmipar sztárjainak színe-java. Időhiány miatt ebbe a színházba sem tudtunk sajnos bemenni, de úgyse engedték volna bent a fényképezgetést, szóval…

Az USA legrangosabb filmművészeti díját, az Oscar-díjat az Academy of Motion Picture Arts and Sciences (AMPAS; Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia) adja ki évről évre több kategóriában, immár 85 éve, 1929 óta. Először mindig kiválasztják az esélyeseket az előző év produkciói alapján, kategóriánként általában 5-öt, aztán következhet a 6 hét izgulás…mert csak a puccos február végi gálán árulják el igazából zárt borítékos, felolvasós, sírós-meghatódós körítéssel, hogy ki is az az egy-egy a jelöltek közül, aki a szavazások alapján mindent visz. A show akkora, hogy az élő közvetítést a becslések szerint több, mint egymilliárdan nézik a világon, még úgy is, hogy az időeltolódás miatt ez sokaknak jár kemény éjszakázással. A műsor reklámbevételei pedig egy az egyben fedezik az Akadémia működésének egész éves költségét 🙂 És még rengeteg ember elég jól meg tud élni a gálából, lehet utána hetekig cikkezni, hogy melyik híresség melyik neves divattervező kreálmányaiban páváskodott, és hogy az jobban állt-e rajta, mint egy másikon egy hasonló a tavalyi rendezvényen. Vicces 🙂 Egyébként a legelső gála még teljesen a média jelenléte nélkül zajlott, később jött csak a rádiós, majd 1953-tól a tévés közvetítés.

Az eddig leírtak valószínűleg nem sok embernek mondtak újat, azt viszont már kevesen tudják, hogy miért is lett a díj neve Oscar. Sok történet kering ezzel kapcsolatban, a legnépszerűbb az, hogy 1931-ben az Akadémia könyvtárosa a figurát látva megjegyezte, mennyire hasonlít az az Oscar nevű bácsikájára 🙂 Ettől kezdve a filmes berkekben egyre inkább eképpen hivatkoztak rá, 1939-ben pedig végül az Akadémia is elfogadta és hivatalossá tette az elnevezést. A szobrocska egyébként egy filmtekercsen álló, kardjára támaszkodó lovagot ábrázol; a tekercs öt küllője az Akadémia öt ágazatára utal (színészek, írók, rendezők, producerek, technikusok). Legnagyobbrészt egy magas óntartalmú fémötvözetből, ún. britanniumból áll, ezt veszi körbe a feltűnően csillogó, 24 karátos aranybevonat. Az előállítási költsége csak párszáz dollár körüli, eszmei értéke viszont nyilván óriási, ezért is próbálkoztak korábban rendre eladni a díjazottak, pontosabban általában utódaik ill. hozzátartozóik 🙂 (Ezt aztán az ’50-es évektől kezdve betiltotta az Akadémia.) Magassága 34 cm, súlya pedig 3,85 kiló – most már értem, miért tartják sokszor alulról megtámasztva, két kézzel…

Néhány érdekesség: volt már olyan színész, aki mindössze alig 16 percnyi játékért kapta meg a legjobb főszereplőnek járó díjat; vagy olyan is, aki nem fogadta el a szobrot, mert méltatlannak érezte rá magát; a legtöbb (11 db) Oscar-t elnyert filmből három is van, a Ben Hur, a Titanic és A gyűrűk ura – A király visszatér; a legtöbbször pedig Walt Disney-t hozta ki győztesként az Akadémia, összesen 26 alkalommal az 59 jelöléséből. Ő egyébként arról is nevezetes, hogy a Hófehérke és a hét törpe c. rajzfilmjéért egy nagyon speciális díjat kapott, rajta egy nagy, és hét kicsi szobrocskával 🙂

walt-disney-oscar-snow-white

Nem lenne teljes a poszt, ha befejezésül nem írnék még pár szót az Oscar magyar vonatkozásairól is. Alapvetően nem panaszkodhatunk, több magyar vagy magyar származású rendező, zeneszerző, látványtervező volt már a díjazottak között, nyertes filmünk viszont csak kettő van: a Rofusz Ferenc-féle “A légy” (legjobb animációs rövidfilm, 1981), illetve a Szabó István-féle “Mephisto” (legjobb külföldi film, 1982). Előbbi többezer rajzból, több év alatt állt össze, órási munka volt..bár azt hiszem, ma már azért nem lenne annyira eladható 🙂

Advertisements

Új hozzászólás írása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s