Cotton Museum

Gyapot – egy növény, amelyet többezer éve termesztenek már, amely emberek milliárdjait szolgálta és szolgálja ki, amely ma is igen jelentős tőzsdei árucikk, és amely közvetve olyan nevezetes események és jelenségek hátterében húzódott már meg a történelem során, mint a modernkori rabszolgaság, az indián kitelepítések a híres Könnyek Ösvényével, vagy éppen az amerikai polgárháború.

cotton

Az USA déli államait (az ún. Gyapotövezetet) a 18-19. században teljesen áthatotta a “gyapotláz”: sorra telepítették ki az indián őslakosokat, majd ültették be a növénnyel az így felszabaduló termőföldeket, sorra hurcolták be az olcsó afrikai rabszolga-munkaerőt az újabb és újabb ültetvényekre, illetve folyamatosan importálták az általuk leszedett és megtisztított gyapotot az északi államokba, vagy éppen az európai anyaországokba, így Angliába és Franciaországba is. E hatalmas és igen jövedelmező gyapotbizniszbe természetesen aki csak tudott, megpróbált valahogy beszállni – ld. pl. az egy korábbi bejegyzésünkben már bemutatott Andrew Jackson elnököt is, aki a házát körülvevő birtokon fogott bele az intenzív termesztésbe.

A 19. század második felétől a gyapotkereskedők – a termelők és felvásárlók, illetve ezek brókerei – sok városban árutőzsde keretein belül, szervezetten bonyolították le adásvételeiket. Memphisben például 1873-ban nyitott meg a Memphis Cotton Exchange intézménye, amelynek korábban forgalmas parkettje ma már az elektronikus árverési rendszer miatt múzeumként üzemel, és amelyet így mi is meglátogathattunk. Kis mérete ellenére nagyon színvonalas, filmvetítéssel és interaktív blokkokkal színesített kiállítást állítottak össze benne, úgyhogy örülök, hogy maradt rá elég időnk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A tőzsdeparkett mellett az épületben egy másik pici helyiséget is a múzeum kapott meg és rendezett be, itt magáról a gyapotról, ill. annak termesztéséről és a felhasználásáról tudhattunk meg többet.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A növény (Gossypium sp.), melynek több faját is hasznosítja az ipar, a kétszikűek közé tartozik, egynyári, viszonylag meleg- és fényigényes – ezért a szubtrópusi, trópusi területeken jól megél, de Magyarországon például hiába próbálkoztak korábban az ültetésével. Gazdasági jelentőségét elsősorban a magokat körülvevő, közel 96%-ban cellulózból álló “röptetőszálak” adják, amelyek ősszel, a toktermés felhasadása (“kovadás”) után válnak hozzáférhetővé.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A röptetőszálak csomóit szinte úgy kell kitépni a termésből, majd meg kell tisztítani őket a szennyeződésektől és az egészen parányi magok sokaságától (a képünkön ezek nem látszanak, de itt igen). Mindkettő elég pepecselős munka, és míg utóbbit, a feldolgozást már az ipari forradalom idején nagyjából sikerült automatizálni északon, az aratási folyamat csak a 20. század elejétől kezdett kikerülni a déli rabszolgák, napszámosok dolgos kezei alól. A tiszta gyapotszálakat egyébként már úgy nevezik, hogy PAMUT 🙂 Ebből – mily meglepő – a textilipar fonalat készít, majd abból pedig mindenféle gúnyát. Megfelelő technológiával ezek vízlepergetővé is tehetőek, amit a kiállításon le is tesztelhettünk:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

De alapvetően a pamutszálak szinte úgy kötik a vizet, mint a hajam. (Hurrá, hogy a múzeumba érés előtt tört ki pont a vihar.) Ezért például pelenkák töltőanyagaként sem utolsók 🙂

A gyapotnak amúgy nemcsak ezeket a hosszabb, >10 mm-es röptetőszálait, hanem a magokon maradó egész apró kis pihéit is hasznosítják – készülhet belőle például vatta vagy papír, de kémiai átalakítás után akár kozmetikai adalékanyag vagy celofán is. A magja sem kukába való, ebből olajat sajtolnak, amely finomítás után még étkezési célokra is kiválóan alkalmas. Íme pár termék, aminek így vagy úgy, de köze van a gyapotnövényhez:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A kis kiállításon kipróbálhattunk egy “igazi” génpuskát is. Ennek segítségével próbálnak egy ideje mindenféle GMO gyapotvonalat létrehozni, például olyanokat, amelyek termésszálai színesek, így a belőlük készült ruhák nem igényelnek festést, és nem fakulnak ki a sokadik mosás után sem. (Zöldes, vöröses, barnás árnyalatok már vannak, úgyhogy a hadsereg már nem fog megfázni :))

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kísérleteznek kártevőkkel szemben rezisztens törzsekkel is, több-kevesebb sikerrel. Az ültetvényeken a legnagyobb kárt a parányi gyapotfúró bogár (Anthonomus grandis) okozza, ki se nézné az ember belőle.

anthonomus-grandis

Ennyit az óriási ipari jelentőséggel bíró gyapotról. Nekem ezek érdekes dolgok voltak, eddig közel sem tudtam ennyi mindent róla. A múzeumlátogatás végén sajnos gép híján penny-t nem tudtam tekerni, de egy kis gyapot-emlékpamaccsal azért gazdagodtam 🙂

Reklámok

Új hozzászólás írása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s