Így készül a tőzegbűz

Apukám mindenféle szeszt szívesen kóstolgat. A kerek szeszt, a szögletes szeszt, a hosszú szeszt, a rövid szeszt, a tömör szeszt, a csomagolt szeszt, az egész szeszt, a megkezdett szeszt, az édes szeszt, a keserű szeszt, a tavalyi szeszt, az idei szeszt, és minden olyan szeszt, amit csak készítenek a világon. Egy, csak egy szesz van a vidéken, melytől feláll a hátán is a szőr, ez pedig a whiskey, vagy ahogy ő mondja fintorogva, a “TŐZEGBŰZ“. Rá kevésbé tett mély benyomást egy whiskeyüzem korábbi meglátogatása, pontosabban inkábbhogy túl mély benyomást tett az ott terjengő szag és a tartályokban fortyogó gusztustalan sárga lötyi. Nekem viszont teetotallerként egész érdekes volt ezeket elnézegetni, úgyse kell meginnom a fermentátumot soha.. 😀

Szóval következzék a Jack Daniel’s whiskey-k készítésének módja, apukám és a női olvasók nagy örömére.

A whiskeykészítés nulladik lépése gondolom nem túl meglepő: be kell gyűjteni a terményt 🙂 A JD whiskey 80%-ban kukoricából, 12%-ban árpából, és 8%-ban rozsból áll. (Már csak azért is megérte résztvenni a párlóüzem túráján, hogy megtudjam, hogy mondják angolul az árpát. Azazhogy ott percenként többször halljam, hogy “barley”, és bólogassak értelmes fejjel a túravezetőnek, majd otthon utólag szótározhassak egyet :))

A további lépéseket szemléltették is a párlóüzem kiállításán, íme:

  1. lépés (milling): a gabonát megőrlik.
  2. lépés (mashing): az őrölt gabonát a helyi patak vizével keverik, majd hőhatásnak teszik ki. (Biológusoknak: ennek során a gabonából felszabaduló és aktiválódó enzimek a keményítőt egyszerű cukrokká bontják le, ezt fogja majd később energiaszerzés céljából továbbalakítani a megfelelő mikroorganizmus.) Nem emlékszem a pontos hőmérsékletekre, eleve alig értettem a tájszólásos túravezetőt, ill. a fejben átválthatatlan, egyelőre a fejemben pedig semmilyen belső viszonyítási rendszerbe nem illeszkedő Fahrenheitek általában egyik fülemen bemennek, a másikon meg szépen ki 😀 De a lényeg, hogy az adott enzim(ek) optimumát lövik be. Esetenként ez több hőmérsékletre történő felmelegítést is jelenthet, illetve van, ahol külső enzimbevitellel segítenek rá a folyamatra, de a JD whiskey készítésénél elvben nincs erről szó, vagy legalábbis nem hallottam. Vagy hallottam, csak nem értettem, egyáltalán nem kizárt 🙂
  3. lépés (fermenting): a szottyos gabonát beoltják adott élesztőgombával (gondolom, mezei sörélesztő), majd kezdődhet is adott hőfokon (ki tudja már..) az erjedés, melynek során a gomba a kis cukrokat többek között etil-alkohollá alakítja át. Sajnos fotózni nem lehetett, de amit láttunk az üzemben, az úgyse lett volna túl gusztusos: pár óóóóóriási tartály, benne a felszabaduló szén-dioxidtól erősen bugyogó, sárgás színű trutymóval. Itt már volt is egy kis ájer, de szerencsére inkább a főtt kukoricát véltük benne felfedezni, nem az élesztőt 🙂
  4. lépés (distilling): a fermentátumot lepárlással kinyerik a trutymóból. Erről többet (hány lépcsős a folyamat, stb.) nem tudok, de kivételesen most biztos is vagyok benne, hogy ezt nem is nagyon részletezték.
  5. lépés (mellowing, vagy kevésbé hivatalos nevén elsőfokú tőzegbűzölődés): a legfontosabb lépés, a JD whiskey egyediségének kulcsa. Ennek során a párlatot cukorjuharból készült faszénen csepegtetik át, ezzel a nemkívánatos, hosszabb szénláncú fermentációs termékek kiszűrődnek, és az ital elnyeri végre “bársonyos ízét”. Azt hiszem, ezt sose fogom megtapasztalni, én már egy cseppjétől is köhögök.
  6. lépés (barreling, másodfokú tőzegbűzölődés): a szűrt, aromákkal feldúsult párlatot, ami ekkor még egyébként áttetsző színű, belülről megpörkölt (!) tölgyfahordókba töltik, majd évekig érlelődni hagyják. A whiskey ezalatt további aromákat, pörkanyagokat old magába (nevezzük mindezeket szintén tőzegbűznek), ekkor nyeri el végleges, borostyánsárga színét és kesernyés ízét. Attól függően, hogy a hordót a “pince” melyik szintjén (ezzel milyen hőmérsékleten és egyéb körülmények között) tárolják, a beltartalom és a tölgyfadongák kölcsönhatása kissé másképp zajlik le, ez eredményezi végül a többféle italtípus keletkezését (a Peti által kóstolt Green Label például legalul tőzegbűzölődik, a Black Label meg legfelül). Íme zárásként erről egy jó kis szemléltető fotó:

Remélem, észrevehető valami furcsaság 😀

Akit bővebben érdekel a téma és az üzem belülről, annak videó itt (sokkoló-bugyogó trutymó 4:48-nál).

Reklámok

Új hozzászólás írása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s