Atlanta, GA

Hétvégén Georgia állam fővárosában, a tőlünk 250 mérföldre délkeletre lévő Atlantában voltunk. A Grouponon vettem kb. féláron egy kupont egy belvárosi hotelba két éjszakára, ami a szobán kívül reggelit és parkolást is magában foglalt. Remélem kihúzza még valahogy ez a cég azt az időt, amíg itt vagyunk – a részvényei az elmúlt egy évben $25-ról $4 alá estek. Állítólag túl sok alkalmazottjuk van, nemhogy hasznot, még a költségeket is képtelenek kitermelni, pedig tényleg jó akciókat lehet rajta kifogni.

Visszatérve, Atlanta egy 420 ezer fős város, ami nem is olyan sok, a teljes agglomeráció azonban több, mint 5.3 milliós, amivel ez az Egyesült Államok 9. legnépesebb központja. Ezt a Freedom Parkway felől fotóztam, innen egészen nagyvárosi hangulatú:

Pénteken este felmentünk a Westin Peachtree Plaza Hotel tetejére, a 72. emeletre. Ide az épület oldalán futó, üveghengerhez hasonlító liftekkel lehet feljutni (tériszonyosok előnyben :)) némi anyagi áldozat bemutatása után, majd körbejárni a teljes szintet. Egy éttermet alakítottak itt ki, ami egyébként egy óra alatt magától is megtesz egy kört, így a türelmesek egy helyben is kivárhatják, amíg mindent sikerül megnézni. :) Nem tudtam jó fotót készíteni, egy picit sajnáltam, hogy nincs jó gépem, de azért a lényeg látszik:

A folyóként hömpölygő forgalom:

Este sétálgattunk a városban. Már korábban is feltűnt, hogy sok feketét látni itt, de 10-11 körül már lényegében csak velük találkoztunk. Viszonylag sok a félig-meddig hajléktalan, az egyik még el is kísért minket egy darabon, némi beszélgetés után nem okozott csalódást, természetesen néhány dollárt szeretett volna, de azt mondtam, hogy csak kártyám van, amire hamar odébbállt (viszont kedves volt, és legalább javasolt estére éttermet). Habár a rendőri jelenlét láthatóan magas, nem éreztük magunkat biztonságban annyira, mint itt Nashville-ben, persze ez lehet alaptalan is. Mindenesetre az éjszaka mindenfelé bóklászó kétes külsejű alakok nem járulnak hozzá az ember komfortérzetéhez.

Egyébként utólag utánanéztem, Atlantában a lakosság több, mint fele fekete, és egész Georgia-ban is közel kétszeres az arányuk Tennessee-hez képest (30 vs 16%).

A város közepén az 1996-os Olimpia alkalmából épített Centennial Olympic Park található néhány fontosabb turistalátványosság társaságában, amikről külön postban fogunk írni. A hotel ettől alig néhány percre volt, úgyhogy itt elég sokat sétálgattunk.

A szökőkútnál napi néhány alkalommal zenés show is van, de erről pont lemaradtunk. Az érmesek nevei között nem volt nehéz magyarokat találni:

A park már karácsonyi díszben van, ami az őszi színekben pompázó falevelekkel szokatlan párosítás:

Jártunk a Martin Luther King szülőházánál létrehozott, az életéről szóló kiállításon is. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy itt tényleg nem láttunk egyetlen fehéret sem, kissé idegennek éreztük magunkat. A beszédeiről készült felvételek, az életét végigkísérő fotósorozatok mellett ki volt állítva a szekér is, amin az ellene elkövetett merénylet után vitték utolsó útjára:

Vasárnap az Anne Frankról szóló kiállítást tekintettük meg, itt egy szűk félórás filmet is láthattunk az életéről.

Néhány további fotó vegyesen:

About these ads

Új hozzászólás írása

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s